Erdei Zsolttal kapcsolatban fontos az elején leszögezni, hogy a magyar profi boksz legeredményesebb ökölvívójáról van szó, akinek neve már most, aktív korában fogalom lett. Az ő szintjéhez fogható bokszoló nincs több Magyarországon, és csak remélni tudjuk, hogy a közeljövőben lesz még egy ilyen honi klasszis. A különleges státus különleges hátrányokkal is jár: mert ami mástól csúcsteljesítmény, azt tőle csak egy átlagos produkció.
Mindezt azért írtuk le, hogy mindenki tisztában legyen vele, miként, milyen szempontok alapján íródott ez a rövid beszámoló.
Talán nem kell ecsetelnünk a kedves olvasóknak, hogy pár hónapja, amikor semmilyen információ nem volt a „hogyan továbbról”, mi is „temettük”
Erdei Zsolt további karrierjét. Nagy megkönnyebbülés, és még nagyobb reménykedés fogta el a legtöbb szurkolót, amikor kiderült, hogy az ismert amerikai promóter, Lou DiBella 3+2 mérkőzésről szóló szerződést írt alá a magyarok kedvencével.
Nagy érdeklődés előzte meg „Madár” amerikai újra-debütálását, ami szinte túlzottnak tűnt a mérkőzés jelentőségéhez képest.
Valljuk be őszintén, kicsit mindenki „beleunt”
Erdei Zsolt universumos karrierjébe, hiába szállította kedvencünk a magabiztosabbnál magabiztosabb győzelmeket, a szombatinál sokkal komolyabb ellenfelekkel szemben. Amerika, az amerikai karrier, s az ott – szó szerint – tanyázó klasszisok felé vezető egyik kapu kinyitása, a megfelelő tálalással, minden magyar sportrajongót feltüzelt.
Samson Onyango, a kenyai „Kalapács”. Ha lehet rosszul választani ellenfelet, akkor ő az, hiába győzték le minden hazáján kívüli mérkőzésen! A hosszú, furcsa stílusú, nyiklő-nyakló afrikai bokszoló nem az a rivális, aki ellen könnyű parádézni, pláne nem egy „ringrozsdával” és jókora bizonyítási kényszerrel küzdő ökölvívónak.
Erdei Zsolt sem parádézott Boardwalk Hall-ban, csak nyert, a korábbiaknál azért izgalmasabb mérkőzésen. „Madár” végig nagy technikai és gyorsasági fölényben bokszolt a megszokottnál komolyabb iramú mérkőzésen. Zsolt balkeze még mindig az egyik leggyorsabb ebben a súlyban, ezzel talán még tíz év múlva se lenne gond. A kombinációk viszont, főleg a befejező ütések, kevésbé voltak hatékonyak, ami – ismerve Erdei kvalitásait – csak a hosszú kihagyás és az ellenfél stílusa miatt jelentkezhetett.
A magyar bokszoló mindent összevéve szép győzelmet aratott, hiszen a mérkőzés egésze alatt irányítása alatt tartotta ellenfelét, uralta a ringet, és ő lépett fel kezdeményezőként is. Talán csak a 6. menet közepén lehetett érezni, hogy Erdei túl nagy teret enged ellenfelének a kibontakozásra, de ezt a későbbi menetekre korrigálta. Onyango így csak esetlegesen tudott válaszolni a magyar klasszis ütéseire, s inkább a kiütéses vereség elkerülését tűzhette ki céljának a kenyai. Ez sikerült is, de esélye sem volt a fordításra.
Mindent összevetve, a korábban két súlykategóriában is vb-övet szerzett
Erdei Zsolt jó, de nem kimagasló teljesítményt nyújtva, egyhangú pontozással (80-72, 80-72, 79-73) győzött Atlantic Cityben. Ezzel a sikerrel „Madár” 32 győzelemre hizlalta makulátlan rekordját. Folytatás talán februárban.
A mérkőzés felvétele - videó >>>
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó